Ez ám a diák-Kánaán: MMORPG-k a suliban!

"All the world's a stage,
And all the men and women merely players..."

Nő az érdeklődés az oktatási célú játékok iránt, melyek élvezetesebbé teszik a tananyagot, jobban felkeltik a diákok figyelmét.
A masszívan többszereplős online szerepjátékokban (MMORPG-k) a verseny és az együttműködés, a csapatépítés új, az iskolarendszerben is hasznosítható modelljei alakulnak ki. A diákok kreatív énjét előcsalogató lehetőségek adódnak: stratégiák, megoldások kidolgozása, a tagok szerteágazó tehetségének maximális kihasználása.
A felfedezésalapú és a célorientált tanulást egyaránt támogató játék személyessé teszi a tananyagot, más eszközökkel kivitelezhetetlen élményekben részesíti a diákokat.
Az Indiana Egyetem Szintetikus világok kezdeményezésének 3D-s Ardenje például Shakespeare univerzumába enged bepillantást: korabeli szokásokról, történelmi eseményekről és az angol nyelv akkori állapotáról tudunk meg minél többet.
A Rich Man Game pedig a stratégiakészítésben, a stratégia érvényesítésében segít. A résztvevők üzleteket kötnek, heti alapon kereskednek, megtanulják, miként hasznosítsák a gazdasági órákon tanultakat.
Várhatóan az előállítási költségek is esni fognak e területen köszönhetően a nyílt forráskód terjedésének.
Forrás: Agent Portal

Gépi Megasztár

Egy kanadai fejlesztésű program a HitLab, zenészeknek szóló közösségi oldalon intelligens algoritmusok segítségével kiértékeli a feltöltött szerzeményeket.

A rendszer 0-tól 100-ig ad egy pontszámot, amely a dal sikerességét jelzi előre:

• ha a feltöltött zenénk 40% alatt teljesített, akkor nem érdemes zenei karrierben gondolkodnunk
• ha a kapott pontszám 70% fölötti, akkor biztosan egy szélesebb csoportnak is tetszeni fog
• ha pedig 92% fölött van, szinte biztos, hogy meg fog minket keresni egy lemezcég

A HitLab egyik kimondott célja az, hogy lehetőségünk legyen a zenei kiadókhoz közvetlenül eljutnunk, az oldal 26 lemezcéggel áll kapcsolatban.

A weboldal készítői is tudják, hogy egy szám sikeréhez a zenei mintázatokon kívül nagyon sok tényező járul még hozzá: a dalszöveget, a marketing munkát, az előadó karizmáját nem tudják ebben a megközelítésben figyelembe venni, viszont a szerzeményben rejlő sláger-potenciált jól be lehet lőni az algoritmusok segítségével.

Forrás: Agent Portal

Pápaszemem, pápaszemem, mondd meg nékem!

Amikor nem találjuk a lakáskulcsot, a bérletet, a mobiltelefont, mennyivel könnyebb lenne, ha egy gép megmondaná, mit hol keressünk.
A Tokió Egyetemen dolgozó Yasuo Kuniyoshi, az MI-kutatás professzora és Tatsuya Harada, a fuzzy logika elismert szakértője pont ilyen mindenre emlékező okos szemüveget, Smart Goggle-t fejlesztett ki.
Az üvegbe épített parányi kamera folyamatosan rögzíti a viselője által látottakat. A rendszer azonosítja a beszkennelt tárgyakat, és közli, mik lehetnek azok.
Míg a hardver gyorsan elkészült, a tárgyak azonosítását végző algoritmus hosszú évek munkája. A rendszer idővel a világhálóról csak a tárolókapacitásától függő mennyiségű információval bővíthető. Ilyen adatbázissal a szemüveg sokkal többet fog tudni a környezetről annál, mint amit viselője lát belőle. Állatokat, növényeket, elektronikai berendezéseket, sőt, akár embereket is képes lesz nevükön nevezni.
Az eszköz egyelőre még túl nagy, azonban a közeljövőben okos pápaszemünket meg sem lehet majd különböztetni a közönséges szemüvegtől.
Forrás: Agent Portal

Métisz, az értelem és megfontoltság istennője

Az EU 23 hivatalos nyelve közt a lehetséges fordításpárok száma 253.
Ebben az uniós nyelvi Bábelben a folyamat automatizálása tűnik kézenfekvő megoldásnak, ám eddig a gépi fordítás drága és lassú volt:

• a nyolcvanas éveket a szabályalapú megközelítés jellemezte: a számítógépnek megtanították a mondattani szabályokat, majd azokat felhasználva a szöveget egyik nyelvről a másikra ültette át


• a kilencvenes évek elejétől a szövegkorpuszokon alapuló statisztikai módszerekre tevődött át a hangsúly: a korpusz nagy mennyiségű strukturált, elektronikusan tárolt és feldolgozott egy- vagy két- ill. többnyelvű szövegből tevődik össze, előállítása azonban meglehetősen költséges, ezért elég ritkák, és kifejezetten szakszövegekre vonatkoznak.

A 2007 végén lezárult európai uniós METIS II projekt azonban bebizonyította, hogy létezik a ma elterjedt módszereknél olcsóbb és gyorsabb is, az igen hatékony mintaegyeztetés: az eljárással a nyelvtani szabályok szintén felhasználhatók, fordítási alternatívák generálódnak, melyek közül a korpusz segítségével beazonosítható a legpontosabb és egyben legvalószínűbb változat. A világhálón már hozzáférhető egy prototípus.

Forrás: Agent Portal

Tanulj, Eddie, bölcs avatár lesz belőled!

A Rensselaer Intézet kutatói az egyre megnyerőbb külsejű, ám változatlanul ostoba avatárok intelligenciájának feljavításán dolgoznak: Első karakterük, Eddie egy négyéves kisfiút formáz. Azt igyekeznek elérni, hogy ugyanúgy következtessen, mint a vele egykorú húsvér gyerekek.
A cél csak a szuperszámítógépek feldolgozási kapacitásával kivitelezhető.
A Selmer Bringsjord által vezetett csoport az elmeteóriából (theory of mind) indult ki. Automatizált tételbizonyítót (theorem prover) hoztak létre; a szoftver Eddie vezérlését lehetővé tevő billentyűleütéseket szimulált. A gépfiú ugyanazt a választ adta, mint a négyéves gyerekek, de elméje feljavítható egy felnőtt szintjére is.

A kutatók olyan ágensek létrehozására törekednek, amelyek figyelembe veszik más ágensek tudatállapotát, következtetéseket vonnak le belőlük, és avatárokként az ember által megéltekhez kapcsolódó állapotokkal rendelkeznek.

Eddie bármely digitális környezetben, az oktatásban, a gyógyításban, a honvédelemben stb. is hasznosítható lesz.

A távolabbi cél a mások hologramjával való interakciót biztosító virtuális valóságrendszer kidolgozása, amelyben a szintetikus karakterek közvetlen kommunikációt folytatnak humán partnereikkel.

Forrás: Agent Portal

Szórakoztató ajánló: Second Life

Mit látunk a high-tech kristálygömbben?

Az adatbányászatot és a gépi tanulást kombináló meglepetés-modellezés nem kívánt események előrejelzésével sokat segíthet azok kezelésében.
Egyik technológia sem új, együttes alkalmazásukra azonban eddig még nem volt példa. A módszerrel a majdani károk, negatív következmények minimalizálhatók. „Csak” vissza kell tekintünk a múltbeli váratlan eseményekre, és azok alapján elkészíteni a jövőre vonatkozó modellt.
Ezt az új kutatási területet leginkább a Microsoft 2003-ban indult közlekedés-előrejelző programja, a SmartPhlow szemlélteti, mely váratlan torlódásokra, a dugók hirtelen megszűnésére stb. figyelmezteti a vezetőket. A projekt vezetője, Eric Horvitz elmondta, hogy munkájukat hosszas adatgyűjtéssel kezdték: a közlekedésről és az azt befolyásoló eseményekről – időjárásról, nyaralásról-telelésről, fontos személyek látogatásáról, sportrendezvényekről stb. – is igyekeztek a lehető legtöbb információt összeszedni, majd feldolgozni. Azután Bayes-féle valószínűségen alapuló gépitanulás-algoritmusokkal kutattak a meglepetést előidéző minták után.
A forgalom váratlan eseményeinek legalább a felét képesek így prognosztizálni. Tervezik a program kereskedelmi forgalomba hozását.
Bár a SmartPhlow közlekedés-specifikus, a kutató szerint megközelítésük általános, és így számos más terülten szintén alkalmazható.
Forrás: Agent Portal
Archívum: Bayes tiszteletes és a csúcstechnológia
Szórakoztató ajánló:

• Bayes-tétel és a feltámadás


• Pista bácsi és a Bayes-tétel

Valóságbányászat avagy a kaján mosolyú kutató

Az MIT Média laboratóriumának kutatásai során mobiltelefonok cellainformációit feldolgozva próbálnak meg következtetéseket levonni egy személy vagy egy közösség működésére. Sandy Pentland valóságbányászati (Reality Mining) projektjében 100 kollégájának és diákjának speciális Nokia telefonokat adott, melyekben állandóan be volt kapcsolva a bluetooth, és egy program segítségével minden készülék adatait folyamatosan rögzítette. Az így nyert információkból az egyes személyek mozgását és napi rutinjait is fel tudta térképezni.

A valóságbányászat a szociálpszichológiából ismert Jakob Lévy Moreno és a magyar Mérei Ferenc nevéhez köthető szociometria tudományának egyfajta modern informatizált változata; ám most az elődökénél sokkal nagyobb babérokra törnek a kutatók okostelefonjaink speciális szenzorainak segítségével:

• a gyorsulásérzékelő segít meghatározni, hogy milyen irányban tartják a telefont, hogy tulajdonosa éppen egy helyben áll, hirtelen feláll, sétál vagy éppen fut valahová


• a beépített mikrofon és egy elemző program segítségével a beszélő érzelmi állapotára is lehet következtetni

Az így kapott adatokból meghatározhatóvá válik, hogy az adott személy milyen szituációban van éppen, kik veszik körül: a kollégái, a barátai vagy a családtagjai, ill. napirendjének jellegzetességeit is fel tudják tárni, sőt a rendszer tanácsokat adhat, hogy mikor mit csináljon az illető. Pentland szerint telefonjaink csak úgy válhatnak egyre okosabb tanácsadóinkká, ha állandóan magunknál tartjuk őket. (!)
Ezeknek az infokommunikációs eszközöknek az előnyét már olyan óriás cégek, mint az Accenture, vagy az Intel is felismerte.
Jómagam picinysége azonban a professzor mosolyában némi kajánságot vél felfedezni …
Forrás: Agent Portal