Ockham keresője: Entitások világhálója

Ha William Ockham (1288-1349), a későközépkori filozófus-szerzetes ma élne, borotvája helyett internetes keresője miatt emlékezne rá az utókor.
Európai kutatók az ő gazdaságossági elvét érvényesítve igyekeznek eligazodni a web útvesztőiben.
Az Ockham borotvája (Ockham’s razor) néven ismert tétel a számba vehető lehetőségek csökkentésének módszere. Azaz, ha egy jelenségre két magyarázat lehetséges, az egyszerűbbet, a kevesebb hipotézist tartalmazót kell elfogadnunk.
A nemrég indult és 2010-ben lezáruló európai uniós Okkam (és nem Ockham) projekt az ő gondolatából indul ki: nem szabad a szükségesnél nagyobb mértékben szaporítani a webes entitásokat. Márpedig a mai keresők – még a Google is – sajnos ezt teszik.
Gépnek és embernek egyaránt hamarabb rá kellene bukkannia arra, amit tényleg keres, és nem a végtelen adatdzsungelben bányászniuk.
A majdani Okkam kereső célobjektumai nem a kulcsszavakat tartalmazó dokumentumok lesznek, hanem entitások: emberek, helyek, szervezetek, események stb.
A rendszer magját a bárki által bármire – különböző formátumokban és alkalmazásokban –használható úgynevezett „globális azonosítók” (global identifiers) alkotják.
Paolo Bouquet, a projekt szellemi atyja (Trento Egyetem, Olaszország) szerint „A felhasználók azt hiszik, hogy újabb megfigyelőeszköz kerül majd forgalomba, és máris Nagy Testvér forgatókönyvekben kezdenek el gondolkodni.” Ő úgy véli, az információkeresés és a keresés eredményeit felhasználó interakció hatékonyabbá válásához nagyobb precizitásra lesz szükség, amihez már nem elegendő a kulcsszavas „találgatás”.
Mindez már a majdani szemantikus Web 3.0-hoz köthető.
Forrás: Agent Portal

Gondolatolvasó gépsebész: Da Vinci újratöltve

Brit kutatók Da Vincit, a legfejlettebb sebészrobotot - mely jelenleg kizárólag kézmozdulatokra reagál - tökéletesítik.
A londoni Imperial College Hamlyn robotsebészeti központjában Guang Zhong Yang professzor vezetésével szemet követő eszközt fejlesztenek, mely miután pontosan meghatározza, hogy az orvos merre néz, 3D-s térképet készít a műtendő testrészről, szövetekről. Mindig arról, ahova a tekintet éppen szegeződik. Azaz a gép ember kollégája agyát „használja”, és úgy von le következtetéseket.
Az AR (augmented reality- bővített valóság) segítségével pedig az orvos nemcsak a szövet felületét látja, hanem azt is, hogy mi van alatta – például rákos elváltozásokat, ereket. A rendszer azt az illúziót kelti, mintha keresztüllátna a szöveteken, ami azzal a reménnyel kecsegtet, hogy a műtő csak a kóros részeket vágja ki.
A kutatócsoport ki akar dolgozni egy virtuálisan érinthetetlen zónát is: egészséges ereket, szöveteket. A robot lehetetlenné tenné, hogy az orvosi szike véletlenül vagy tévedésből beléjük vágjon.
Az újítások pozitív következményei: csökkenek a beteg testi és lelki traumái, sokkal alacsonyabbak lesznek a kórházak kiadásai, a műtött személy jóval hamarabb munkába állhat.
Forrás: Agent Portal

A jövő feje

A Flinders Egyetem Informatikai és Mérnöki Iskolájában a Gondolkodó Fej projekt keretében a valósághű emocionális gépi kommunikációban szeretnének előbbre lépni.
Az ötévesre tervezett kísérlet végeredményeként a mesterséges fej - melyhez modellként a „cyberművészet” illusztris ausztrál képviselője, Stelarc adta az arcát - szájról olvasna, arcokat ismerne fel, válaszaiban érzelmileg is reagálna, képes lenne beszélgetni, idegen nyelveket tanítani.
David Powers, a nemzetközi kutatócsoport vezetője elmondta: „Szomorú lesz, ha szomorú témáról beszél, mosolyog és nevet, ha viccet mesél, esetleg kacsint egyet, ha úgy hozza kedve stb.
Azt várjuk, hogy a fejjel bárki tudjon beszélgetni, válaszoljon, komoly interakció alakuljon ki közöttük.”
Stelarc különböző mesterséges fejei eltérő kifejezési és valóságszintekkel rendelkeznek. Pszichológusok vizsgálják, melyik fejtípus a legalkalmasabb interakcióra, a közönség melyiket fogadja el leginkább, mert hiába tűnik élethűnek egy android, ha arckifejezéseinek száma korlátozott, reakciói lassúak, a kommunikációs partnerek úgy érzik magukat mintha zombikkal beszélgetnének.
A készülő „munkát” először a pekingi olimpián fogják kiállítani, a Kínai Nemzeti Múzeumban.
Forrás: Agent Portal

Egészségmérő textíliák

Mostanában kerülnek kereskedelmi forgalomba a miniatűr bioérzékelőkkel ellátott okos textíliák, melyeket a SFIT Csoport gyámkodása mellett futó projektek keretében dolgoztak ki.
A február végén lezárult BIOTEX (Bio-sensing textile for health management) elsősorban az egészségügyi alkalmazásokra összpontosít.
Szenzoraik ruhákba integrálhatók: az érzékelő és feldolgozó egységekkel különböző testnedvek figyelhetők meg, így a fiziológiai méréseket biokémiai elemzésekkel egészítik ki. Ha baj van, azonnal jeleznek. Nekünk is, kezelőorvosunknak is. Az első tesztek alanyai a tervek szerint cukorbetegek, túlsúlyosságban szenvedők és sportolók lesznek.
A PROeTEX kutatói ezt a szenzortechnológiát igyekeznek más mikro- és nanoszintű rendszerekbe integrálni, majd különleges, például tűzoltási, mentési, magasépítkezési, extrém sportokban való alkalmazásokban hasznosítani.
Kérdés, hogy a valóságban mennyire lesznek sikeres a rendszerek, kivitelezhető-e a teljesen folyamatos távirányított monitorozás.
Forrás: Agent Portal

Valós időben utánzó avatárok: bohókás hasonmások

A különböző típusú felismerés-megoldások eredményeként bármilyen új interface tervezhető a hatékony ember-gép kommunikációhoz, például bohókás hasonmások.
Tükörbe nézünk, és rajzfilmszerű önmagunk tekint vissza ránk. Mosolygunk, ő is mosolyog, széttárjuk karunkat, ő is széttárja karját, fejünkkel biccentünk egyet, ő is biccent egyet.
A komikus karaktereket irányító rendszer a berlini Deutsche Telekom Laboratórium és Fraunhofer Heinrich-Heintz Intézet, valamint az izraeli Ben Gurion Egyetem közös munkája. Berlinben már megtekinthető az új technológia, a gépi látáson, beszéd- és gesztus-felismerésen alapuló, billentyűzet és egér nélküli intuitív interakcióra képes avatár, mely a legegyszerűbb mezei PC-vel is kompatibilis. Csak egy olcsó webkamera és átlagos fejhallgató kell hozzá.
A gesztusfelismerés már alkalmas a piaci forgalmazásra, az ujjak mozgásának interpretálása a jelenlegi technológiák mellett túl bonyolult feladat, robusztusabb algoritmusok kellenek hozzá. Egy-két éven belül valószínűleg megoldódik ez a probléma is.
Forrás: Agent Portal

Csak érdekességképpen: Honnét tudja a denevér, hogy mit eszik?

A denevérekről köztudott, hogy szonárral tájékozódnak a sötétben. Az általuk kibocsátott ultrahang visszaverődését érzékelik, és ez alapján nemcsak a környező, akadályt vagy éppen táplálékot jelentő növények helyét, de azok fajtáját is meg tudják állapítani.
Ami egyszerűnek "hangzik" egy denevér számára, az komoly fejtörést okoz a biológusoknak.
A németországi Tübingeni Egyetem, a Max Planck Bioinformatikai Intézet és Konstanzi Egyetem kutatói tanulóalgoritmusokkal reprodukálni tudták a bőregerek eme rejtélyes képességét. Egy ultrahangforrás visszavert hangképét spektrálisan elemezték és különféle idősorelemzéseknek vetették alá. Az így nyert adatokon tanuló algoritmusokat futtattak, melyek végül magas pontossággal meg tudták különböztetni a növényeket egymástól. Remélik, hogy módszerük további alkalmazásával közelebb kerülhetnek a denevérek tájékozódását meghatározó többi folyamathoz is.
Forrás: Agent Portal

Informatikai eszközök látássérülteknek

Tillmann Zsolt írásából elsőkézből tudhatjuk meg, hogyan használja a számítógépes alkalmazásokat és az internetet egy látássérült.

"Ismerőseim rácsodálkoznak, hogy levelet írok, dokumentálok, vagy olvasok valamit az interneten.
De számomra ezek teljesen átlagos tevékenységek - akkor is, ha nem látom a monitort."

Alább olyan eszközöket és szoftvereket szeretnék bemutatni, melyek a különböző mértékű látássérüléssel élő embereket segítik abban, hogy ne maradjanak ki az információs társadalom előnyeiből, és ezáltal lehetőségük nyíljon a mindennapi információk beszerzésére, a tanulásra, a munkaerő-piaci integrációra.

• Képernyőnagyító programok

Ezeket a gyengénlátók tudják használni, vagyis akiknek van valamennyi látásmaradványuk. Az efféle alkalmazások megnagyítják vagy élesebb kontrasztba helyezik a képernyőn látszó információkat.

• Képernyőolvasó és beszélő programok

Mivel a vak emberek a képernyőképekből semmit nem érzékelnek, számukra ezek a programok leolvassák a monitoron látható információt, majd továbbítják azt a beszélő, vagy a braille-kijelző rendszerek felé. Előbbiek nyelvfüggők, vagyis minden nyelvhez külön beszélőprogramra van szükség. A képernyőolvasók közül hazánkban a legelterjedtebb a JAWS FOR Windows.

• Braille-kijelző és braille-nyomtató programok

A képernyőn megjelenő információt tapintható formában, vagyis braille-ben mutatják. Előnyük, hogy a vak felhasználó a számára természetes olvasási technikát alkalmazhatja, anyanyelvétől függetlenül. Sajnos hazai elterjedésüket az eszközök magas ára korlátozza.
Tillmann Zsolt írása eredetileg az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ INFINIT hírlevelében jelent meg, melyre itt lehet feliratkozni.

Forrás: Agent Portal
Plusz infó: "Informatika a látássérültekért" Alapítvány

Ingrid, a magyar grid

Napjainkban a tudományos és ipari kutatások hatalmas számítási és adattárolási erőforrásokat igényelnek, amelyeket csak igen drága, akár több tízmillió dollárt érő szuperszámítógépek alkalmazásával lehet biztosítani, melyek fenntartási költsége is óriási lehet.
Erre kínál jó alternatívát a grid, az osztott erőforrás-kezelés.
A gridet (rács, rácshálózat), mint az elosztott erőforrás-kezelésű rendszerek gyűjtőfogalmát a SETI (Search for Extra-Terrestrial Intelligence, Földön kívüli intelligens élet keresése) projekt kapcsán ismerhette meg a nagyközönség, amikor mindenkinek lehetősége nyílt részt venni a kutatásban a számítógépére letöltött kliens segítségével. A grid az elvégzendő számításokat apróbb részekre darabolta, így több százezer - millió gép dolgozott egyszerre, amelyek a kapott részeredményeket az internet segítségével visszaküldték a központba.
Az Ingrid.hu magyar fejlesztésű (Betagrid Kft.), non-profit projekt. Marosán Péter, a kutatás vezetője szerint rendszerük abban egyedülálló, hogy képes egyidejűleg, akár ugyanarra a problémamegoldásra használni szuperszámítógépeket, ill. a különféle rendszerekbe szervezett önálló asztali PC-ket is.
Jelenleg, a pollenelőrejelzés és a rákkutatás mellett, több projektben is használják az általuk kifejlesztett technológiát, de szívesen felajánlják más non-porfit célokra is.
Forrás: Agent Portal