Intelligens megfigyelő-kamera: VideoIQ

Egy zártláncú kamerarendszerekkel foglalkozó biztonságtechnikai cég célszámítógépeket épített megfigyelő-kameráiba.
A VideoIQ kamerái intelligens tanulóalgoritmusok segítségével felismerik, ha valamilyen gyanús esemény történik.
Ilyenkor a kép felbontását és a másodpercenként rögzített képkockák számát (képkocka/sec, fps) automatikusan megnövelik. Így nagy mennyiségű adatátvitellel a hálózatot csak akkor terhelik, ha arra szükség van. Fel vannak szerelve merevlemezzel is, akár a kamerában is el tudják tárolni az adatokat.
Egy videofelvétel alapján a biztonsági szakemberek kiválaszthatnak egy személyt, az illető arcára rákereshetnek az eddig rögzített és a valós időben érkező felvételeken.
A kamerák mintafelismerő algoritmusai igen rossz látási körülmények között is jól működnek. A videó képét néző biztonsági őrnél nagyobb hatékonysággal tudják detektálni például, hogy egy személy mozog, vagy csak éppen ácsorog egy adott területen.
Az amerikai Biztonságtechnikai Ipari Szövetség - SIA (The Security Industry Association) 2008-ban a VideoIQ-nak ítélte az Innovációs Különdíját. (New Product Showcase)
Forrás: www.agent.ai/main.php?folderID=173&articleID=2163&ctag=&iid=
Video URL-je: http://www.youtube.com/watch?v=iO_znZ2dikY

Rovaragyú robotok: SPARK, SPARK II

Európai kutatók egy csoportja rovaragyakhoz hasonló robotvezérlési architektúrán dolgozik.
A 2004-ben indult, 2007. augusztusban lezárult SPARK (Spatial-temporal Patterns for Action-oriented perception in Roving robots) és a folytatás SPARK II projekt számítógépes modelljével cselekvésorientált érzékelést/észlelést igyekeznek megvalósítani.
Megközelítésük interdiszciplináris: sokat tanulnak a rovarok agyműködésével (is) foglalkozó kísérleti neurobiológiából és az emergens (kibontakozó) mintákat mutató nemlineáris dinamikus rendszerekből.
A modell a tanulást az alapszintű, reflexszerű viselkedési formák és a visszacsatolt külső, környezeti adatok összekombinálásával oldja meg emberi beavatkozás nélkül, saját érzékelésére és alkalmazkodóképességére hagyatkozva. Az autonómiához folyamatosan bővülő és frissülő, „kockáról kockára” épülő tudásbázis szükséges.
A SPARK robotjai kezdetben főként az örökölt – beépített – viselkedésformáikat fogják használni. A szoftverfelépítés lehetővé teszi, hogy a robot a vizuális, audió- és tapintásérzékelőkkel összegyűjtött információból dinamikusan evolválódó mintát hozzon létre. A későbbiekben ez a minta határozná meg a mozgást, a környezettel folytatott interakciókat.
A tudásbázis bővülésével egyre több ilyen önszerveződő minta jönne létre.
A majdani alkalmazásoknál elsősorban ipari feladatok, biztonsági és mentési műveletek jöhetnek szóba.
Forrás: http://www.agent.ai/?folderID=172&articleID=2179&ctag=&iid=

Nobel-díj játékért?

A Washington Egyetem nemrég bejelentett – a világhálón hozzáférhető – Foldit program lényege, hogy a fehérjék pontos rendeződésének (protein folding) mikéntjére nemcsak laboratóriumokban dolgozó tudósok, hanem számítógépes játékok rutinos résztvevői is megtalálhatják a választ.
Akár orvosi Nobel-díjig is vihetjük miközben ugyanúgy szórakozunk, mint megszoktuk.
Abszolút kezdő szinten megismerkedünk a fehérjéket alakító fizikai törvényekkel azonos szabályokkal, majd egy járványt kell megszüntetnünk egy a vírust deaktiváló fehérjekombinációval.
Számítógépes szimulációval ki lehetne kalkulálni a megoldást, csakhogy olyan nagyságú matematikai problémáról van szó, amelynek a megoldásához a földkerekség valamennyi gépének évszázadokig kellene megállás nélkül dolgozni.
Természetes emberi intuícióval hamarabb célba érünk, ráérző készségünk gyorsabb a számítógépek sziszifuszi munkájánál. A kutatók arra a ráérző képességre gondolnak, amelyet játék közben, minél gyakrabban játszunk, annál többször alkalmazunk, és sikereket érünk el vele. Egyesek csak ránéznek a játékra, és két perc leforgása alatt elérik a maximális pontszámot. Nem tudják megmagyarázni, mit miért tesznek, egyszerűen csak teszik, és eredménnyel járnak. Az egyik fejlesztő elmondása szerint tizenhárom éves fia jobb és gyorsabb nála a Foldit-ban.
A „győztes” fehérjéket laboratóriumban fogják szintetizálni, majd Petri-csészékben tesztelni.
A magas pontszámot elért játékosokat tudományos folyóiratokban méltatják.
Forrás: http://www.agent.ai/main.php?folderID=171&articleID=2172&ctag=&iid=

Fényalapú hálózatok

Új telekommunikációs hálózatokat, számítógépeket eredményezhet az „önfenntartó” (self-sustaining) fényhullámok tanulmányozása.
A mozgó, magányos, jól meghatározott helyzetű és állandó amplitúdójú, stabil nemlineáris hullámok, a szolitonok, ha egyszer létrejöttek, állandó sebességgel történő mozgás közben megtartják formájukat. A többi – szétszóródó (dispersion) – hullámmal ellentétben, átalakulás nélkül képesek reakcióba lépni más szolitonokkal. Felfedezésük John Scott Russell skót mérnök nevéhez fűződik.
Az uniós PIANOS projektet folytató, 2005-ben indult FunFACS (Fundamentals, Functionalities and Applications of Cavity Solitions) keretében megállapították, hogy a CSL (cavity soliton lasers - optikai üregben kialakuló, a fényt „elfogó” magányos hullámok - lehetséges alkalmazásai túlmutatnak napjaink csúcstechnológiáján:
míg a hagyományos rendszerekben az adatok hálózaton belüli mozgatása fényimpulzusok elektromos jelzésekké alakításával történik, addig CSL esetében a fényimpulzusokat nem kell elektromossággá alakítani, aminek következtében gyorsabbak, hatékonyabbak és kevesebb hő vész kárba.
A FunFACS projektet koordináló Robert Kuszelewicz szerint a szolitonok elterjedése ugyanolyan léptékű előrelépés lehet, mint amikor a tranzisztorokat felváltották a mikrochipek.
Forrás: http://www.agent.ai/main.php?folderID=258&articleID=2176&ctag=&iid=

Csalóka biztonságérzet, a közösségi hálózati alkalmazások veszélyei

Hiába járunk el elővigyázatosan, közösségi hálózatokon – MySpace-en, Facebook-on, iWiW-en – barangolva, öntudatlanul is kiszivárogtatunk magunkról személyes információkat.
Folyamatosan bombáznak bennünket olyan miniprogramokkal, melyek kizárólag akkor tölthetők le, ha egyes adatainkat automatikusan az alkalmazást létrehozó, forgalmazó cég rendelkezésére bocsátunk.
Mivel a legtöbb felhasználó általában gondolkodás nélkül klikkel rá az „Elfogadom”-ra, címe, telefonszáma, esetleg e-mail elérhetősége kivételével minden más adata „szabad préda” lesz.
Az adatok különböző célokra használhatók fel: el lehet adni, el lehet lopni.
Az elővigyázatlanság, a túlzott bizalom súlyos problémákat, például identitáslopást okozhat.
Túl sok adat kering rólunk a világhálón, s a közösségi hálózatok üzemeltetőinek általában fogalmuk sincs, kik és mit tesznek azokkal. Azt hisszük, hogy ha valamit felteszünk a világhálóra, privacy modellek védik azt.
Valójában szinte semmi nem védi, nemhogy privacy modellek. Ráadásul az információ nem megengedett, nem rendeltetésszerű felhasználása – egyértelmű visszaélésektől eltekintve – jogilag nehezen meghatározható jelenség, a precíz szabályozás egyelőre még várat magára!
Forrás: http://www.agent.ai/?folderID=166&articleID=2168&ctag=&iid=

Szükség van-e roma e-befogadás programokra?

2008 az e-Inclusion (e-befogadás) éve.
Az EU hivatalosan is célul tűzte ki, hogy elősegíti a jelenleg a digitális szakadék által érintett, marginalizálódott társadalmi csoportok e-integrációját.
Ez Magyarországon összesen közel 6 millió embert érint - leginkább az időseket, a valamilyen fogyatékkal élőket és a roma népességet -, ezt a számot kellene egy év alatt 3 millióra csökkenteni.
A roma népesség alacsony részvétele az információs társadalomban azonban nem "roma-kérdés" - nem kötődik a roma kultúrához, szokásokhoz -, hanem sokkal inkább szegény-gazdasági kérdés.
A World Internet Project keretében végzett vizsgálatok eredményei szerint e kisebbség esetében egyelőre az IKT-hozzáférés és a használat is alacsonyabb szintű, mint a többségi társadalomban. Fennáll azonban a veszély, hogy a "roma e-Inclusion programként" indított projektek virtuális világunkban is elkülönülő, felzárkóztatásra szoruló csoporttá degradálják őket. Jobb, ha ezek a programok nem "roma" címkével, hanem a szükségleti tényezőket hangsúlyozva jelennek meg, hiszen itt nem az egyébként is rendkívül rétegezett roma népesség kultúrájához kapcsolódó hátrányt kell kiegyenlíteni.
Magyarországon egyelőre kevés ilyen e-Inclusion programot találunk, pedig hosszabb távon ez az ország versenyképességét is kedvezőtlenül befolyásolja.
Forrás: http://www.agent.ai/?folderID=165&articleID=2173&ctag=&iid=

Ockham keresője: Entitások világhálója

Ha William Ockham (1288-1349), a későközépkori filozófus-szerzetes ma élne, borotvája helyett internetes keresője miatt emlékezne rá az utókor.
Európai kutatók az ő gazdaságossági elvét érvényesítve igyekeznek eligazodni a web útvesztőiben.
Az Ockham borotvája (Ockham’s razor) néven ismert tétel a számba vehető lehetőségek csökkentésének módszere. Azaz, ha egy jelenségre két magyarázat lehetséges, az egyszerűbbet, a kevesebb hipotézist tartalmazót kell elfogadnunk.
A nemrég indult és 2010-ben lezáruló európai uniós Okkam (és nem Ockham) projekt az ő gondolatából indul ki: nem szabad a szükségesnél nagyobb mértékben szaporítani a webes entitásokat. Márpedig a mai keresők – még a Google is – sajnos ezt teszik.
Gépnek és embernek egyaránt hamarabb rá kellene bukkannia arra, amit tényleg keres, és nem a végtelen adatdzsungelben bányászniuk.
A majdani Okkam kereső célobjektumai nem a kulcsszavakat tartalmazó dokumentumok lesznek, hanem entitások: emberek, helyek, szervezetek, események stb.
A rendszer magját a bárki által bármire – különböző formátumokban és alkalmazásokban –használható úgynevezett „globális azonosítók” (global identifiers) alkotják.
Paolo Bouquet, a projekt szellemi atyja (Trento Egyetem, Olaszország) szerint „A felhasználók azt hiszik, hogy újabb megfigyelőeszköz kerül majd forgalomba, és máris Nagy Testvér forgatókönyvekben kezdenek el gondolkodni.” Ő úgy véli, az információkeresés és a keresés eredményeit felhasználó interakció hatékonyabbá válásához nagyobb precizitásra lesz szükség, amihez már nem elegendő a kulcsszavas „találgatás”.
Mindez már a majdani szemantikus Web 3.0-hoz köthető.
Forrás: Agent Portal

Gondolatolvasó gépsebész: Da Vinci újratöltve

Brit kutatók Da Vincit, a legfejlettebb sebészrobotot - mely jelenleg kizárólag kézmozdulatokra reagál - tökéletesítik.
A londoni Imperial College Hamlyn robotsebészeti központjában Guang Zhong Yang professzor vezetésével szemet követő eszközt fejlesztenek, mely miután pontosan meghatározza, hogy az orvos merre néz, 3D-s térképet készít a műtendő testrészről, szövetekről. Mindig arról, ahova a tekintet éppen szegeződik. Azaz a gép ember kollégája agyát „használja”, és úgy von le következtetéseket.
Az AR (augmented reality- bővített valóság) segítségével pedig az orvos nemcsak a szövet felületét látja, hanem azt is, hogy mi van alatta – például rákos elváltozásokat, ereket. A rendszer azt az illúziót kelti, mintha keresztüllátna a szöveteken, ami azzal a reménnyel kecsegtet, hogy a műtő csak a kóros részeket vágja ki.
A kutatócsoport ki akar dolgozni egy virtuálisan érinthetetlen zónát is: egészséges ereket, szöveteket. A robot lehetetlenné tenné, hogy az orvosi szike véletlenül vagy tévedésből beléjük vágjon.
Az újítások pozitív következményei: csökkenek a beteg testi és lelki traumái, sokkal alacsonyabbak lesznek a kórházak kiadásai, a műtött személy jóval hamarabb munkába állhat.
Forrás: Agent Portal

A jövő feje

A Flinders Egyetem Informatikai és Mérnöki Iskolájában a Gondolkodó Fej projekt keretében a valósághű emocionális gépi kommunikációban szeretnének előbbre lépni.
Az ötévesre tervezett kísérlet végeredményeként a mesterséges fej - melyhez modellként a „cyberművészet” illusztris ausztrál képviselője, Stelarc adta az arcát - szájról olvasna, arcokat ismerne fel, válaszaiban érzelmileg is reagálna, képes lenne beszélgetni, idegen nyelveket tanítani.
David Powers, a nemzetközi kutatócsoport vezetője elmondta: „Szomorú lesz, ha szomorú témáról beszél, mosolyog és nevet, ha viccet mesél, esetleg kacsint egyet, ha úgy hozza kedve stb.
Azt várjuk, hogy a fejjel bárki tudjon beszélgetni, válaszoljon, komoly interakció alakuljon ki közöttük.”
Stelarc különböző mesterséges fejei eltérő kifejezési és valóságszintekkel rendelkeznek. Pszichológusok vizsgálják, melyik fejtípus a legalkalmasabb interakcióra, a közönség melyiket fogadja el leginkább, mert hiába tűnik élethűnek egy android, ha arckifejezéseinek száma korlátozott, reakciói lassúak, a kommunikációs partnerek úgy érzik magukat mintha zombikkal beszélgetnének.
A készülő „munkát” először a pekingi olimpián fogják kiállítani, a Kínai Nemzeti Múzeumban.
Forrás: Agent Portal

Egészségmérő textíliák

Mostanában kerülnek kereskedelmi forgalomba a miniatűr bioérzékelőkkel ellátott okos textíliák, melyeket a SFIT Csoport gyámkodása mellett futó projektek keretében dolgoztak ki.
A február végén lezárult BIOTEX (Bio-sensing textile for health management) elsősorban az egészségügyi alkalmazásokra összpontosít.
Szenzoraik ruhákba integrálhatók: az érzékelő és feldolgozó egységekkel különböző testnedvek figyelhetők meg, így a fiziológiai méréseket biokémiai elemzésekkel egészítik ki. Ha baj van, azonnal jeleznek. Nekünk is, kezelőorvosunknak is. Az első tesztek alanyai a tervek szerint cukorbetegek, túlsúlyosságban szenvedők és sportolók lesznek.
A PROeTEX kutatói ezt a szenzortechnológiát igyekeznek más mikro- és nanoszintű rendszerekbe integrálni, majd különleges, például tűzoltási, mentési, magasépítkezési, extrém sportokban való alkalmazásokban hasznosítani.
Kérdés, hogy a valóságban mennyire lesznek sikeres a rendszerek, kivitelezhető-e a teljesen folyamatos távirányított monitorozás.
Forrás: Agent Portal

Valós időben utánzó avatárok: bohókás hasonmások

A különböző típusú felismerés-megoldások eredményeként bármilyen új interface tervezhető a hatékony ember-gép kommunikációhoz, például bohókás hasonmások.
Tükörbe nézünk, és rajzfilmszerű önmagunk tekint vissza ránk. Mosolygunk, ő is mosolyog, széttárjuk karunkat, ő is széttárja karját, fejünkkel biccentünk egyet, ő is biccent egyet.
A komikus karaktereket irányító rendszer a berlini Deutsche Telekom Laboratórium és Fraunhofer Heinrich-Heintz Intézet, valamint az izraeli Ben Gurion Egyetem közös munkája. Berlinben már megtekinthető az új technológia, a gépi látáson, beszéd- és gesztus-felismerésen alapuló, billentyűzet és egér nélküli intuitív interakcióra képes avatár, mely a legegyszerűbb mezei PC-vel is kompatibilis. Csak egy olcsó webkamera és átlagos fejhallgató kell hozzá.
A gesztusfelismerés már alkalmas a piaci forgalmazásra, az ujjak mozgásának interpretálása a jelenlegi technológiák mellett túl bonyolult feladat, robusztusabb algoritmusok kellenek hozzá. Egy-két éven belül valószínűleg megoldódik ez a probléma is.
Forrás: Agent Portal

Csak érdekességképpen: Honnét tudja a denevér, hogy mit eszik?

A denevérekről köztudott, hogy szonárral tájékozódnak a sötétben. Az általuk kibocsátott ultrahang visszaverődését érzékelik, és ez alapján nemcsak a környező, akadályt vagy éppen táplálékot jelentő növények helyét, de azok fajtáját is meg tudják állapítani.
Ami egyszerűnek "hangzik" egy denevér számára, az komoly fejtörést okoz a biológusoknak.
A németországi Tübingeni Egyetem, a Max Planck Bioinformatikai Intézet és Konstanzi Egyetem kutatói tanulóalgoritmusokkal reprodukálni tudták a bőregerek eme rejtélyes képességét. Egy ultrahangforrás visszavert hangképét spektrálisan elemezték és különféle idősorelemzéseknek vetették alá. Az így nyert adatokon tanuló algoritmusokat futtattak, melyek végül magas pontossággal meg tudták különböztetni a növényeket egymástól. Remélik, hogy módszerük további alkalmazásával közelebb kerülhetnek a denevérek tájékozódását meghatározó többi folyamathoz is.
Forrás: Agent Portal

Informatikai eszközök látássérülteknek

Tillmann Zsolt írásából elsőkézből tudhatjuk meg, hogyan használja a számítógépes alkalmazásokat és az internetet egy látássérült.

"Ismerőseim rácsodálkoznak, hogy levelet írok, dokumentálok, vagy olvasok valamit az interneten.
De számomra ezek teljesen átlagos tevékenységek - akkor is, ha nem látom a monitort."

Alább olyan eszközöket és szoftvereket szeretnék bemutatni, melyek a különböző mértékű látássérüléssel élő embereket segítik abban, hogy ne maradjanak ki az információs társadalom előnyeiből, és ezáltal lehetőségük nyíljon a mindennapi információk beszerzésére, a tanulásra, a munkaerő-piaci integrációra.

• Képernyőnagyító programok

Ezeket a gyengénlátók tudják használni, vagyis akiknek van valamennyi látásmaradványuk. Az efféle alkalmazások megnagyítják vagy élesebb kontrasztba helyezik a képernyőn látszó információkat.

• Képernyőolvasó és beszélő programok

Mivel a vak emberek a képernyőképekből semmit nem érzékelnek, számukra ezek a programok leolvassák a monitoron látható információt, majd továbbítják azt a beszélő, vagy a braille-kijelző rendszerek felé. Előbbiek nyelvfüggők, vagyis minden nyelvhez külön beszélőprogramra van szükség. A képernyőolvasók közül hazánkban a legelterjedtebb a JAWS FOR Windows.

• Braille-kijelző és braille-nyomtató programok

A képernyőn megjelenő információt tapintható formában, vagyis braille-ben mutatják. Előnyük, hogy a vak felhasználó a számára természetes olvasási technikát alkalmazhatja, anyanyelvétől függetlenül. Sajnos hazai elterjedésüket az eszközök magas ára korlátozza.
Tillmann Zsolt írása eredetileg az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ INFINIT hírlevelében jelent meg, melyre itt lehet feliratkozni.

Forrás: Agent Portal
Plusz infó: "Informatika a látássérültekért" Alapítvány

Ingrid, a magyar grid

Napjainkban a tudományos és ipari kutatások hatalmas számítási és adattárolási erőforrásokat igényelnek, amelyeket csak igen drága, akár több tízmillió dollárt érő szuperszámítógépek alkalmazásával lehet biztosítani, melyek fenntartási költsége is óriási lehet.
Erre kínál jó alternatívát a grid, az osztott erőforrás-kezelés.
A gridet (rács, rácshálózat), mint az elosztott erőforrás-kezelésű rendszerek gyűjtőfogalmát a SETI (Search for Extra-Terrestrial Intelligence, Földön kívüli intelligens élet keresése) projekt kapcsán ismerhette meg a nagyközönség, amikor mindenkinek lehetősége nyílt részt venni a kutatásban a számítógépére letöltött kliens segítségével. A grid az elvégzendő számításokat apróbb részekre darabolta, így több százezer - millió gép dolgozott egyszerre, amelyek a kapott részeredményeket az internet segítségével visszaküldték a központba.
Az Ingrid.hu magyar fejlesztésű (Betagrid Kft.), non-profit projekt. Marosán Péter, a kutatás vezetője szerint rendszerük abban egyedülálló, hogy képes egyidejűleg, akár ugyanarra a problémamegoldásra használni szuperszámítógépeket, ill. a különféle rendszerekbe szervezett önálló asztali PC-ket is.
Jelenleg, a pollenelőrejelzés és a rákkutatás mellett, több projektben is használják az általuk kifejlesztett technológiát, de szívesen felajánlják más non-porfit célokra is.
Forrás: Agent Portal

Ez ám a diák-Kánaán: MMORPG-k a suliban!

"All the world's a stage,
And all the men and women merely players..."

Nő az érdeklődés az oktatási célú játékok iránt, melyek élvezetesebbé teszik a tananyagot, jobban felkeltik a diákok figyelmét.
A masszívan többszereplős online szerepjátékokban (MMORPG-k) a verseny és az együttműködés, a csapatépítés új, az iskolarendszerben is hasznosítható modelljei alakulnak ki. A diákok kreatív énjét előcsalogató lehetőségek adódnak: stratégiák, megoldások kidolgozása, a tagok szerteágazó tehetségének maximális kihasználása.
A felfedezésalapú és a célorientált tanulást egyaránt támogató játék személyessé teszi a tananyagot, más eszközökkel kivitelezhetetlen élményekben részesíti a diákokat.
Az Indiana Egyetem Szintetikus világok kezdeményezésének 3D-s Ardenje például Shakespeare univerzumába enged bepillantást: korabeli szokásokról, történelmi eseményekről és az angol nyelv akkori állapotáról tudunk meg minél többet.
A Rich Man Game pedig a stratégiakészítésben, a stratégia érvényesítésében segít. A résztvevők üzleteket kötnek, heti alapon kereskednek, megtanulják, miként hasznosítsák a gazdasági órákon tanultakat.
Várhatóan az előállítási költségek is esni fognak e területen köszönhetően a nyílt forráskód terjedésének.
Forrás: Agent Portal

Gépi Megasztár

Egy kanadai fejlesztésű program a HitLab, zenészeknek szóló közösségi oldalon intelligens algoritmusok segítségével kiértékeli a feltöltött szerzeményeket.

A rendszer 0-tól 100-ig ad egy pontszámot, amely a dal sikerességét jelzi előre:

• ha a feltöltött zenénk 40% alatt teljesített, akkor nem érdemes zenei karrierben gondolkodnunk
• ha a kapott pontszám 70% fölötti, akkor biztosan egy szélesebb csoportnak is tetszeni fog
• ha pedig 92% fölött van, szinte biztos, hogy meg fog minket keresni egy lemezcég

A HitLab egyik kimondott célja az, hogy lehetőségünk legyen a zenei kiadókhoz közvetlenül eljutnunk, az oldal 26 lemezcéggel áll kapcsolatban.

A weboldal készítői is tudják, hogy egy szám sikeréhez a zenei mintázatokon kívül nagyon sok tényező járul még hozzá: a dalszöveget, a marketing munkát, az előadó karizmáját nem tudják ebben a megközelítésben figyelembe venni, viszont a szerzeményben rejlő sláger-potenciált jól be lehet lőni az algoritmusok segítségével.

Forrás: Agent Portal

Pápaszemem, pápaszemem, mondd meg nékem!

Amikor nem találjuk a lakáskulcsot, a bérletet, a mobiltelefont, mennyivel könnyebb lenne, ha egy gép megmondaná, mit hol keressünk.
A Tokió Egyetemen dolgozó Yasuo Kuniyoshi, az MI-kutatás professzora és Tatsuya Harada, a fuzzy logika elismert szakértője pont ilyen mindenre emlékező okos szemüveget, Smart Goggle-t fejlesztett ki.
Az üvegbe épített parányi kamera folyamatosan rögzíti a viselője által látottakat. A rendszer azonosítja a beszkennelt tárgyakat, és közli, mik lehetnek azok.
Míg a hardver gyorsan elkészült, a tárgyak azonosítását végző algoritmus hosszú évek munkája. A rendszer idővel a világhálóról csak a tárolókapacitásától függő mennyiségű információval bővíthető. Ilyen adatbázissal a szemüveg sokkal többet fog tudni a környezetről annál, mint amit viselője lát belőle. Állatokat, növényeket, elektronikai berendezéseket, sőt, akár embereket is képes lesz nevükön nevezni.
Az eszköz egyelőre még túl nagy, azonban a közeljövőben okos pápaszemünket meg sem lehet majd különböztetni a közönséges szemüvegtől.
Forrás: Agent Portal

Métisz, az értelem és megfontoltság istennője

Az EU 23 hivatalos nyelve közt a lehetséges fordításpárok száma 253.
Ebben az uniós nyelvi Bábelben a folyamat automatizálása tűnik kézenfekvő megoldásnak, ám eddig a gépi fordítás drága és lassú volt:

• a nyolcvanas éveket a szabályalapú megközelítés jellemezte: a számítógépnek megtanították a mondattani szabályokat, majd azokat felhasználva a szöveget egyik nyelvről a másikra ültette át


• a kilencvenes évek elejétől a szövegkorpuszokon alapuló statisztikai módszerekre tevődött át a hangsúly: a korpusz nagy mennyiségű strukturált, elektronikusan tárolt és feldolgozott egy- vagy két- ill. többnyelvű szövegből tevődik össze, előállítása azonban meglehetősen költséges, ezért elég ritkák, és kifejezetten szakszövegekre vonatkoznak.

A 2007 végén lezárult európai uniós METIS II projekt azonban bebizonyította, hogy létezik a ma elterjedt módszereknél olcsóbb és gyorsabb is, az igen hatékony mintaegyeztetés: az eljárással a nyelvtani szabályok szintén felhasználhatók, fordítási alternatívák generálódnak, melyek közül a korpusz segítségével beazonosítható a legpontosabb és egyben legvalószínűbb változat. A világhálón már hozzáférhető egy prototípus.

Forrás: Agent Portal

Tanulj, Eddie, bölcs avatár lesz belőled!

A Rensselaer Intézet kutatói az egyre megnyerőbb külsejű, ám változatlanul ostoba avatárok intelligenciájának feljavításán dolgoznak: Első karakterük, Eddie egy négyéves kisfiút formáz. Azt igyekeznek elérni, hogy ugyanúgy következtessen, mint a vele egykorú húsvér gyerekek.
A cél csak a szuperszámítógépek feldolgozási kapacitásával kivitelezhető.
A Selmer Bringsjord által vezetett csoport az elmeteóriából (theory of mind) indult ki. Automatizált tételbizonyítót (theorem prover) hoztak létre; a szoftver Eddie vezérlését lehetővé tevő billentyűleütéseket szimulált. A gépfiú ugyanazt a választ adta, mint a négyéves gyerekek, de elméje feljavítható egy felnőtt szintjére is.

A kutatók olyan ágensek létrehozására törekednek, amelyek figyelembe veszik más ágensek tudatállapotát, következtetéseket vonnak le belőlük, és avatárokként az ember által megéltekhez kapcsolódó állapotokkal rendelkeznek.

Eddie bármely digitális környezetben, az oktatásban, a gyógyításban, a honvédelemben stb. is hasznosítható lesz.

A távolabbi cél a mások hologramjával való interakciót biztosító virtuális valóságrendszer kidolgozása, amelyben a szintetikus karakterek közvetlen kommunikációt folytatnak humán partnereikkel.

Forrás: Agent Portal

Szórakoztató ajánló: Second Life

Mit látunk a high-tech kristálygömbben?

Az adatbányászatot és a gépi tanulást kombináló meglepetés-modellezés nem kívánt események előrejelzésével sokat segíthet azok kezelésében.
Egyik technológia sem új, együttes alkalmazásukra azonban eddig még nem volt példa. A módszerrel a majdani károk, negatív következmények minimalizálhatók. „Csak” vissza kell tekintünk a múltbeli váratlan eseményekre, és azok alapján elkészíteni a jövőre vonatkozó modellt.
Ezt az új kutatási területet leginkább a Microsoft 2003-ban indult közlekedés-előrejelző programja, a SmartPhlow szemlélteti, mely váratlan torlódásokra, a dugók hirtelen megszűnésére stb. figyelmezteti a vezetőket. A projekt vezetője, Eric Horvitz elmondta, hogy munkájukat hosszas adatgyűjtéssel kezdték: a közlekedésről és az azt befolyásoló eseményekről – időjárásról, nyaralásról-telelésről, fontos személyek látogatásáról, sportrendezvényekről stb. – is igyekeztek a lehető legtöbb információt összeszedni, majd feldolgozni. Azután Bayes-féle valószínűségen alapuló gépitanulás-algoritmusokkal kutattak a meglepetést előidéző minták után.
A forgalom váratlan eseményeinek legalább a felét képesek így prognosztizálni. Tervezik a program kereskedelmi forgalomba hozását.
Bár a SmartPhlow közlekedés-specifikus, a kutató szerint megközelítésük általános, és így számos más terülten szintén alkalmazható.
Forrás: Agent Portal
Archívum: Bayes tiszteletes és a csúcstechnológia
Szórakoztató ajánló:

• Bayes-tétel és a feltámadás


• Pista bácsi és a Bayes-tétel

Valóságbányászat avagy a kaján mosolyú kutató

Az MIT Média laboratóriumának kutatásai során mobiltelefonok cellainformációit feldolgozva próbálnak meg következtetéseket levonni egy személy vagy egy közösség működésére. Sandy Pentland valóságbányászati (Reality Mining) projektjében 100 kollégájának és diákjának speciális Nokia telefonokat adott, melyekben állandóan be volt kapcsolva a bluetooth, és egy program segítségével minden készülék adatait folyamatosan rögzítette. Az így nyert információkból az egyes személyek mozgását és napi rutinjait is fel tudta térképezni.

A valóságbányászat a szociálpszichológiából ismert Jakob Lévy Moreno és a magyar Mérei Ferenc nevéhez köthető szociometria tudományának egyfajta modern informatizált változata; ám most az elődökénél sokkal nagyobb babérokra törnek a kutatók okostelefonjaink speciális szenzorainak segítségével:

• a gyorsulásérzékelő segít meghatározni, hogy milyen irányban tartják a telefont, hogy tulajdonosa éppen egy helyben áll, hirtelen feláll, sétál vagy éppen fut valahová


• a beépített mikrofon és egy elemző program segítségével a beszélő érzelmi állapotára is lehet következtetni

Az így kapott adatokból meghatározhatóvá válik, hogy az adott személy milyen szituációban van éppen, kik veszik körül: a kollégái, a barátai vagy a családtagjai, ill. napirendjének jellegzetességeit is fel tudják tárni, sőt a rendszer tanácsokat adhat, hogy mikor mit csináljon az illető. Pentland szerint telefonjaink csak úgy válhatnak egyre okosabb tanácsadóinkká, ha állandóan magunknál tartjuk őket. (!)
Ezeknek az infokommunikációs eszközöknek az előnyét már olyan óriás cégek, mint az Accenture, vagy az Intel is felismerte.
Jómagam picinysége azonban a professzor mosolyában némi kajánságot vél felfedezni …
Forrás: Agent Portal

Szép új babavilág?

iCub vagyok

Tudósok beszélni tanítják csemetéjüket:

az iCub nevű, egy méter magas humanoidot.
A méret nem véletlen – iCub egy kétéves gyermeket formáz,

• akit az angliai Plymouth Egyetem által vezetett összeurópai RobotCub Konzorcium kutatói
• a 2004-ben indult ötéves európai uniós RobotCub projekt részeként
• a Cselekvés és nyelvismeret integrációja és átvitele robotokban (Integration and Transfer of Action and Language Knowledge in Robots) projekt keretében nevelgettek eddig.

A robotikusok és MI-kutatók nyelvfejlődés specialistákkal dolgoznak együtt. Arra kíváncsiak, hogyan sajátítja el egy gyerek a beszédet, szülei miként tanítják meg a verbális kommunikációra?
A kutatás interdiszciplináris, a fejlesztésekben a pszichológia, a neurofiziológia, a mechatronika, a motorikus vezérlés és a gépi látás eredményeit egyaránt felhasználják. Az érzékelést/észlelést biológiailag inspirált algoritmusokon keresztül vizsgálják.
A résztvevők (európai, amerikai és japán felsőoktatási intézmények) szerint ez az első eset, amikor ennyire komplex munkával igyekeznek beszédre tanítani egy gépet.
A humanoidnak először tárgyakat és cselekedeteket kell tudnia megnevezni, mert csak így lesz képes olyan alapmondatok elsajátítására és memorizálására mint „a robot pálcát rak a kockára”.
Angelo Cangelosi, a Plymouth Egyetem mesterségesintelligencia-professzora szerint kutatásaik végeredménye meg fogja határozni a működőképes humanoidok tervezéséhez szükséges tudományos és technológiai követelményeket.
Ha sikerrel járnak, idővel elkezdődhet a tanuló, gondolkozó és beszélő robotok fejlesztése.
Forrás: Agent Portal

Archívum: Nagyszabású japán projekt indul humanoid robot fejlesztésére

Szórakoztató ajánló:

• Spielberg filmje
• A film kapcsán - SG.hu

Emberibb interakció a számítógépeinkkel

Az ember-számítógép interakció olyanná alakítható, ahogy mi kommunikálunk egymással?
A 2003-ban 32 partner részvételével indult Similar projektben európai kutatók a beszédre, a gesztusokra, a látásra, a tapintásra, sőt a közvetlen agy-számítógép kapcsolatra összpontosítanak.
Cél, hogy a számítógép-ember interakció valami olyanná alakuljon, mint az ember-ember interakció.
Különböző területeket vizsgálnak: közvetlen és számítógépen keresztüli ember-ember, egy ember-több ember, több ember-több ember kommunikációt.
„A HCI (human-computer interaction) több tudományágra kiterjed, amelyeket egy pán-európai hálózatban szeretnénk közös nevezőre hozni.” - nyilatkozta Benoit Michel projektkoordinátor.
Eddigi legfőbb eredményük az interfész-tervezésre használandó nyílt forráskódú OpenInterface szoftver.
A szabványok kidolgozásában a W3C konzorciummal végeznek közös munkát, így a UsiXML leíró nyelvvel írnak programokat és segédprogramokat.
Ilyen a TACTICS érintésalapú térképrendszer is, melynek lényege, hogy a 3D-s megjelenítést használva a látáskárosultak is könnyen tájékozódjanak egy-egy városban - mintha a fejlesztők a Google Earth-t és a Braille írást gyúrták volna egybe. Kereskedelemben való megjelenésére állítólag nem kell sokat várni.
A közeljövőben az interfésztervezés összes részterületén komoly előrelépésekre számíthatunk. :-)
Forrás: Agent Portal

A muzsika rejtett dimenziói - Zenei metaadatok között

A párizsi Pompidou Központhoz tartozó világhírű zenei laboratórium, az IRCAM (Institute for Music/Acoustic Research and Coordination) kutatói hét éve kezdték el audió jelzések automatikus osztályozását elvégző szoftverrendszerük fejlesztését.
Programjuk lehetővé teszi metaadatok generálását, így a felcímkézett audió file-okra könnyebben rátalálnak az ilyen jellegű információ kezelésére képes keresők. Az általuk kidolgozott Mpeg-7 specifikáció rendeltetése a különböző audiovizuális médiumoktól eredő metaadatok szabványosítása. Mindezzel a cégek alaposabban kiaknázhatják az archívumaikban rejlő lehetőségeket, a rajongók pedig könnyebben rábukkannak az internetes katalógusok „mélyén” elfekvő kincsekre.
Első, Cuidado projektjük keretében zenei böngészőt, online hangpalettát és zenei programkészítőt hoztak létre, melyek együtt, az adott szám digitális mintái alapján elemzik és indexelik a hangokat.
A szoftver automatikusan egymáshoz rendel olyan – különböző kategóriákba sorolt – darabokat, amelyek kapcsolatát, közös jellemzőiket a hallgató még csak nem is feltételezte. Egyszerűen fel sem merült benne, mert annyira távolinak tűnt egyik a másiktól.
Hugues Vinet, az IRCAM tudományos igazgatója szerint technológiáik akár különleges adatbázisok: állathangok, gépi zajok, stb. kezelésére is jók.
Úgy tűnik, mára a zeneipar fejlődése eljutott a teljes digitalizációig.
Forrás: Agent Portal

Döntős a magyar robot

Döntőbe jutott a németországi Xplore mobil robot versenyen a magyar csapat. Az automatizálási eszközöket gyártó Phoenix Contact német cég által szervezett versenyen 300 csapat mérheti össze tudását hat kategóriában.
Kucsera Péter, a Budapesti Műszaki Főiskola tanársegédje (a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem robotikai területen kutató doktorandusz hallgatója is egyben) lelkes diákokat: Szalai Zoltánt, Nagy János Sebestyént és Elek Csabát maga köré gyűjtve egy dokkolásra képes mobil robottal jelentkezett.
A robot egy kezelő által előre leprogramozott útvonalat tud bejárni a kerekek elfordulásából számított pozíció figyelembevételével. Utasításra vagy az akkumulátorok kimerülése esetén pontosan visszaáll a dokkoló állomásra. Kezelője képes a robot útvonalának követésére, annak módosítására, valamint a robot leállítására és elindítására is.
A második fordulóban nyert 3000 eurós költségevetésből megépített géppel a magyarok továbbjutottak a döntőbe, melyet március 13-án rendeznek Németországban. Itt már csak a legjobb 30 csapat szerepel majd.
Forrás: Agent Portal

A konnekcionizmus vége?

Kutatók az emberi agy működését, a tanulási folyamatot igyekeznek átültetni gépi rendszerekre.

A mai robotikát meghatározó konnekcionista elmélet szerint az elme két/több múltbeli adat között gyors kapcsolatot teremt, miközben számtalan szabályt idéz fel emlékezetünkből.
Ennek modellezéséhez gigantikus számítógépek gigantikus memóriájára lenne szükség.

Asim Roy (Arizonai Állami Egyetem) viszont úgy véli, agyunk irdatlan mennyiségű szabály helyett apró adatnyalábokat tárol, és azok kapcsolódási módja jelenti a megoldást.
Szerinte a rendszert vezérlő(k) (controller) szervezi(k) össze.

Ez ellen érvelnek a visszacsatolásos elmélet leírói, mondván, hogy az egy rendszerben működő alrendszerek teljesen és kölcsönösen függenek egymástól, és nem is lehet közöttük olyan, amelyik más alrendszert irányítana.
Roy egyébként nem is állítja, hogy az agyban egyetlen egy végrehajtó kontroller tevékenykedik. Gondolatai megosztják a szakmai közvéleményt, ám idő múltán megváltoztathatják a fejlesztések irányát.

Forrás: Agent Portal

Avatárok segítik az autista gyerekeket

Egy kísérlet tanúsága szerint autista gyerekek könnyebben lépnek kapcsolatba avatárokkal játék közben, mint a többi gyerekkel. Az érintettek szociális készségei kevésbé fejlettek, mint átlagos társaiké, ezért keveset, vagy egyáltalán nem kommunikálnak. Az érzelmi számítás és a virtuális avatárok egyik neves kutatója Justine Cassell (az amerikai Northwestern Egyetem professzora) és kollégái olyan játékokra erősített szenzorokból és egy virtuális avatárból álló rendszert hoztak létre, mely együtt játszik a gyermekkel, és korlátozott módon ugyan, de csevegni is képes „játszótársával”. Igen jelentős eredmény, hogy a folyamatos társalgás - ami rendkívül ritka az autistáknál hétköznapi szituációkban - ebben a helyzetben nagyon hamar kialakul.
Így ez a módszer hosszútávon sokat segíthet az érintett gyermekeknek a szociális készségek elsajátításában.
Forrás: Agent Portal

Az AGENT PORTAL nevének jelentése, mert...

...a név kötelez.

Úgy érzem, engem is - persze a fenti mondás eredeti üzenetétől eltérő módon.
Megmagyarázzam? – Rendben.
Az én nevem Ágnes.
Választottamé Agent, ami a latin agens-ből jön.
A szójáték kínálja magát, talán nem is véletlen, hogy éppen ez ragadott meg a lehetőségek közül. (bár pontosan tudom, a két szó eredete teljesen eltérő)
Ami azonban fontosabb: nyilván nem véletlen, hogy a portál létrehozói éppen ezt az elnevezést választották.
Hogy miért, arról természetesen vannak elképzeléseim, de mivel senkinek sem kívánom a fantáziáját keretek közé szorítani, csak néhány link sugallat gyanánt:

• Gyenge Csilla: Logikai ágensek/Bevezetés az ágensek világába
  
• Ágens-Wikipédia


• Ágens-Mimi

És egy felsorolás, az angol agent jelentései:

• cselekvő személy


• közvetítő


• ügynök


• közeg


• képviselő


• tényező


• okozó


• hatóanyag


• természeti erő