2008. május 25., vasárnap

Fényalapú hálózatok

Új telekommunikációs hálózatokat, számítógépeket eredményezhet az „önfenntartó” (self-sustaining) fényhullámok tanulmányozása.
A mozgó, magányos, jól meghatározott helyzetű és állandó amplitúdójú, stabil nemlineáris hullámok, a szolitonok, ha egyszer létrejöttek, állandó sebességgel történő mozgás közben megtartják formájukat. A többi – szétszóródó (dispersion) – hullámmal ellentétben, átalakulás nélkül képesek reakcióba lépni más szolitonokkal. Felfedezésük John Scott Russell skót mérnök nevéhez fűződik.
Az uniós PIANOS projektet folytató, 2005-ben indult FunFACS (Fundamentals, Functionalities and Applications of Cavity Solitions) keretében megállapították, hogy a CSL (cavity soliton lasers - optikai üregben kialakuló, a fényt „elfogó” magányos hullámok - lehetséges alkalmazásai túlmutatnak napjaink csúcstechnológiáján:
míg a hagyományos rendszerekben az adatok hálózaton belüli mozgatása fényimpulzusok elektromos jelzésekké alakításával történik, addig CSL esetében a fényimpulzusokat nem kell elektromossággá alakítani, aminek következtében gyorsabbak, hatékonyabbak és kevesebb hő vész kárba.
A FunFACS projektet koordináló Robert Kuszelewicz szerint a szolitonok elterjedése ugyanolyan léptékű előrelépés lehet, mint amikor a tranzisztorokat felváltották a mikrochipek.
Forrás: http://www.agent.ai/main.php?folderID=258&articleID=2176&ctag=&iid=

Nincsenek megjegyzések: